2026. február 2-án benyújtott kereset – Magyarország kontra Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa

(C-46/26. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: magyar

Felek

Felperes: Magyarország (képviseli: Fehér M. Z. és Marosvári Cs., meghatalmazottak)

Alperesek: Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa

Kereseti kérelmek

Magyarország arra kéri a Bíróságot, hogy

semmisítse meg az orosz földgáz behozatalának fokozatos megszüntetéséről és az olaj behozatalának fokozatos megszüntetésére való felkészülésről, az esetleges energiafüggőségek hatékonyabb nyomon követéséről és az (EU) 2017/1938 rendelet módosításáról szóló, 2026. január 26-i (EU) 2026/261 európai parlament és tanácsi rendeletet¹ ;

kötelezze az Európai Parlamentet és az Európai Unió Tanácsát az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

Első jogalap: A jogalap hibás megválasztása

A Rendelet jogalapjaként az EUMSZ 194. cikk (2) bekezdése, illetve az EUMSZ 207. cikke került megjelölésre.

Az EUMSZ 207. cikke kizárólag olyan jogalkotási aktusoknak szolgálhat a jogalapjául, amelyek a közös kereskedelempolitika végrehajtásának kereteit határozzák meg, illetve, amelyek kereskedelemre gyakorolt hatásai nem másodlagosak. A Rendelet súlypontja, elsősorban annak céljából és tartalmából kiindulva nem a kereskedelem szabályozásának területére, hanem az EUMSZ 215. cikke szerinti korlátozó intézkedések területére esik, mivel elsődlegesen nem a földgáz kereskedelmét hivatott szabályozni, hanem a gazdasági kapcsolatok megszakítását írja elő egy harmadik országgal a földgáz terén, ezért a Rendeletet az EUMSZ 207. cikke helyett az EUMSZ 215. cikke alapján kellett volna elfogadni.

Második jogalap: Az EUMSZ 194. cikk (2) bekezdésének megsértése

Az EUMSZ 194. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott jogalkotási aktusok nem befolyásolhatják a tagállamok jogát az energiaforrások kiaknázására vonatkozó feltételek meghatározására, továbbá nem befolyásolhatják a tagállamok különböző energiaforrások közötti választását és energiaellátásuk általános szerkezetét. Ez a rendelkezés egy hatásköri korlátnak tekinthető.

A Rendelet megtiltja az Oroszországi Föderációból származó, illetve onnan exportált vezetékes gáz és cseppfolyósított földgáz behozatalát. Ez a tilalom azzal a tényleges hatással jár, hogy Magyarország rákényszerül más energiaforrások bevezetésének lehetőségének megvizsgálására, és energiaellátásának általános szerkezetének átalakítására. Erre figyelemmel a Rendelet sérti az EUMSZ 194. cikk (2) bekezdésében foglaltakat.

Harmadik jogalap: Az energiapolitikai szolidaritás elvének megsértése

Az EUMSZ 194. cikk (1) bekezdése szerint az energiapolitika területén is érvényesülnie kell a tagállamok közötti szolidaritásnak. Az energiapolitikai szolidaritás elve értelmében az uniós intézmények kötelesek megvizsgálni, hogy egy adott intézkedés vagy aktus hátrányosan érinti-e az egyes tagállamok energetikai érdekeit, és amennyiben igen, kötelesek ezt a hátrányt egyensúlyba hozni a többi tagállam, illetve az Unió egésze érdekeivel. Ezt a Rendelet elfogadásához kapcsolódóan az Unió intézményei elmulasztották megtenni, ezzel megsértve az energiapolitikai szolidaritás elvét.

Negyedik jogalap: Az arányosság elvének megsértése

Az arányosság elve megköveteli, hogy több megfelelő intézkedés közül a legkevésbé megterhelőt kell választani, és az okozott hátrányok nem lehetnek aránytalanok a kitűzött célokhoz képes.

A Rendelet által elérni kívánt cél nem áll arányban az olyan tagállamoknak okozott sérelemmel, mint Magyarország, aminek földgázellátása jelentős részét továbbra is az orosz gáz teszi ki. Emellett a Rendelet által elérni kívánt célt kevésbé korlátozó intézkedésekkel is el lehetett volna érni.

____________

¹ HL L, 2026/261, 2026.2.2.